Azon gondolkodtam, hogy miért éppen a kendők azok, amelyeket szeretek készíteni és mindig, mindenhol rajtuk akad meg a szemem, vagy a mintáikon.
Persze, meg is tudom magyarázni, miért. :) Nem vagyok egy nagy öltözködős, de úgy gondolom, hogy egy ilyen nyakba-, vállravaló egészen fel tudja dobni a legegyszerűbb toalettet is; én legalábbis mindig és mindenkor viselem őket, kivéve talán csak a nyári, nagy forróságot, mert akkor biztos valami bolondos művészléleknek néznék ki, pedig hát nem vagyok az. Meg melegem is lenne.
Az Édes November-ből van pár darab, nagyjából mostmár a szivárvány minden színárnyalatát lefedtem eggyel-eggyel, nagyon szeretem őket. Egy farmer, egy egyszerű pólóval (nem kedvelem a nagyon mintásakat), hosszú vagy rövid ujjú, néha több egymásra véve, ha hideg van (mert nem szeretem a kötött pulcsikat sem, bár jó melegek, azt meg kell hagyni, de mindig kövérnek érzem magam bennük) és az elmaradhatatlan kendő, sál és már indulok is!
Vagy a szokásos, legtöbbször hosszú szoknyáimhoz veszem fel őket, de ilyenkor télen hordok rövidet is, hosszú szárú csizmával, bár ennek a kendőhöz semmi köze... :) Mindenesetre itt is jelen van a kis drága.
Vannak színes táskáim, szóval itt is nagy a variációk száma.
Ha hordanék kis feketét, mint ahogy nem teszem, akkor biztosan elméláznék rajta, hogy akkor ez az egyszerű, semmi kis ruha, egy kendő, egy cipő és egy táska, s meg is vagyok, nem kell ezt túlspilázni.
A Gombolyag Magazinnal eddig nem is tudom, hogyan voltam. A Gombolyda fonalbolt, aki tulképpen kiadja ezt a negyedévente megjelenő kötős-horgolós újságot, volt az első fonalbeszerzési helyem, de mindig olyan különös érzéssel mentem/megyek be a fővárosi boltjukba. A vidékiekben még nem jártam, ott nem tudom, milyen a hangulat, a budapesti kicsit érdekes nekem. (Fura egy bolthangulathoz kapcsolni egy újságvásárlást, én kérek elnézést...) Aztán, amikor az első megjelent a magazinból, egy kicsit drágálltam is a majd ezer forintot érte, főleg azért, mert nem kötök, csak horgolok, így eleve a tartalomnak csak úgy a felét tudom hasznosítani.
Most, egy hirtelen ötlettől vezérelve, leküzdve az ellenérzéseimet, mégiscsak megvettem a régebbi számokat is, az aktuális, téli után. Szerencsére kapható még az egész eddig megjelent sor, de így most aztán folytathatom a beszerzésüket, mert ilyen sormániás is vagyok, egy bizonyos szintig.
Természetesen mi más, mint egy kendő keltette fel elsőként az érdeklődésemet a 2015. évi téli számban, a csillagvirágkendő, amelyet a csillagvirágfélék gyönyörű szépsége ihletett.
Ahogy fentebb és itt lentebb is látható, elkezdtem a projektet, 68 kis virágocska +16 háromszög várja, hogy meghorgoljam őket. Lesz mit csinálni a szünetben...
Vannak színes táskáim, szóval itt is nagy a variációk száma.
Ha hordanék kis feketét, mint ahogy nem teszem, akkor biztosan elméláznék rajta, hogy akkor ez az egyszerű, semmi kis ruha, egy kendő, egy cipő és egy táska, s meg is vagyok, nem kell ezt túlspilázni.
A Gombolyag Magazinnal eddig nem is tudom, hogyan voltam. A Gombolyda fonalbolt, aki tulképpen kiadja ezt a negyedévente megjelenő kötős-horgolós újságot, volt az első fonalbeszerzési helyem, de mindig olyan különös érzéssel mentem/megyek be a fővárosi boltjukba. A vidékiekben még nem jártam, ott nem tudom, milyen a hangulat, a budapesti kicsit érdekes nekem. (Fura egy bolthangulathoz kapcsolni egy újságvásárlást, én kérek elnézést...) Aztán, amikor az első megjelent a magazinból, egy kicsit drágálltam is a majd ezer forintot érte, főleg azért, mert nem kötök, csak horgolok, így eleve a tartalomnak csak úgy a felét tudom hasznosítani.
Most, egy hirtelen ötlettől vezérelve, leküzdve az ellenérzéseimet, mégiscsak megvettem a régebbi számokat is, az aktuális, téli után. Szerencsére kapható még az egész eddig megjelent sor, de így most aztán folytathatom a beszerzésüket, mert ilyen sormániás is vagyok, egy bizonyos szintig.
Természetesen mi más, mint egy kendő keltette fel elsőként az érdeklődésemet a 2015. évi téli számban, a csillagvirágkendő, amelyet a csillagvirágfélék gyönyörű szépsége ihletett.
A képek Lukács Norbert blogjából (http://www.lukacsrobert.hu/2015/03/ligeti-csillagvirag-es-kakasmandiko.html) és egy újságcikkből valóak (http://www.sikerado.hu/eletmod/2014/03/05/Nonapi_csillagviragszamlalas_a_nyiregyhazi_Sostoierdoben) |
Ahogy fentebb és itt lentebb is látható, elkezdtem a projektet, 68 kis virágocska +16 háromszög várja, hogy meghorgoljam őket. Lesz mit csinálni a szünetben...
Valahogy a szívemből írsz❤️
VálaszTörlésMelengető tud lenni, ha úgy érzi az ember, hogy valaki, valamiről, hozzá hasonlóan gondolkodik...
Törlés