Még anno, valamikor a tavasszal, hirtelen jött az ötlet egy fb kommentje alapján, hogy felajánljam
Mártinak az egy gombóc Alize Angora Gold fonalat, ami pluszban maradt a
Csillagvirágkendő elkészülte után: készítsen belőle valami kis titkosat, ha szeretne, annyi a kitétel, hogy ne árulja el, mi lesz az.
 |
| Egymás mellett |
Márti elfogadta a kihívást, elpostáztam neki a gubancolnivalót, mivel nem egy helyen élünk, és megbeszéltük, hogy a júniusi városi fesztiválra elkészül vele és majd elmegyek érte és hozzá.
Talán furcsának tűnhet a mi viszonyunk, vagy volt eddig: a fonalak iránti szenvedélyünk hozott minket össze, személyesen mindezidáig nem találkoztunk sohasem.
 |
| Szombat esténk - részletek |
Az idő telt, kapcsolatban maradtunk, s realizáltuk talán mindketten, hogy sok hasonló dolgok vannak a fonalakon, horgoláson kívül is, amik tetszenek nekünk, nem áll távol a gondolkodásunk egymástól; biztosan működik valahogyan a vonzás törvénye, másképp valószínűleg sohasem akadunk egymásra.
Eljött a június, múlt hétvégén találkoztunk és végre megláthattam, hogy mi készült titokban: egy kötött szépség, aminek a műszaki adatait sajnos nem tudom, mert utoljára középiskolás koromban kötöttem és már berozsdásodott minden efféle tudásom; én 'csak' a boldog tulajdonosa leszek/vagyok, aki alig várja, hogy ősz legyen, s hordhassa. Gyöngyökkel díszített, kunkori végű kis csoda, levélhullásig Julcsi baba viseli és a Tiszavirágkendő nevet kapta az általam való megkeresztelkedésében.
 |
| Tiszavirágunk |
Kaptam még pluszban "asszem hagymahéj"-ában festett fonalat (meghatározás by Márti :)), egy üveg frissen készült eperlekvárt, s egy zoknit, szintén a hűvös időkre, szintén kötöttben. A lekvár, hmmm, nem tartott soká, a zokni mindig jól jön egy ilyen fázós lábúnak, mint én vagyok, szeretem a színeit is nagyon, a fonalból pedig még nem tudom, mi lesz, még gondolkodom, keresgélek vele kapcsolatban...
 |
Mondd kis kócos, hol van a mamád fonalgombolyítód? |
 |
| Nyamm |
A sor itt nem állt meg, valami különös összjáték folytán egy másik új, kedves ismerős is megörvendeztetett egy nem várt ajándékcsomaggal a napokban, benne fonalak és egy régóta a kívánságlistámon lévő könyv, a Horgolás a patchwork jegyében. Annyira örülök ezeknek is, köszönöm még egyszer, Ildi. Veled még szintén nem találkoztunk személyesen, de ki tudja, talán egyszer összefutunk valahol, valamikor. Nagyon szeretem a
kézimunkáidat, mert rusztikusak, szépek, stílusosak, s váratlanul ért a felajánlásod, de nagyon örültem neki, ezúton is köszönöm és hálás vagyok értük.
