Haladok a
csillagvirágos kendőcskével, már négy teljes sor megvan belőle. Végül
mégiscsak a 49 darabos mellett döntöttem (+ a háromszögek a felső részen), mert elég nagynak tűnik így
is, nem kell a 68-as változat. A legszélesebb részén 180 cm így a kendő hosszában, keresztben még nem tudom, de úgy tippelem, hogy le fog érni hátul derékig, ha csak úgy a vállára teszi majd az ember.
A fonalat csak visszabontani ne
kelljen, mert nagyon gubancolódik, ha nem figyeltem oda és félrement a
virágminta, vagy rossz helyre, nem a megfelelő virágsziromhoz horgoltam
oda a következő virágot, akkor türelmesen kellett visszatérni a rontás
helyszínére, hogy ne szakadjon el az idegtől. :) Aztán - többet
ésszel, mint erővel - mostmár vagy egy kisolló hegyével, vagy egy tűvel
szoktam kificcenteni a szálakat egymásból, ha elkezd nekem gubancoskodni a drága, így már
azért egyszerűbb az élet.
Melegséget ne várjunk ettől a kendőtől, mert azt nem igazán fog adni, de nagyon mutatós látványt kapunk helyette. Igaza volt M-nek, gyönyörű színek kerültek még elő a gombolyagból, ahogy haladtam előre, szépek az árnyalatok benne.
A mintaleírásban belőtt 130 gramm fonal szerintem helytálló lesz kb., most, a negyedik sornál fogyott el az első 100 grammos gombolyag és már jóval túl vagyok a felén. Kíváncsiságból lemértem a következő gombolyagot, még több is, mint 100 gramm, bár, a rajta lévő papír is nyomhatja azt a pár grammal többet; látszik, hogy nem szoktam ilyet csinálni, mert ez csak most jutott eszembe, ahogy leírtam. Ha befejeztem, újra mérek, hogy mennyi fogyott ténylegesen a második gombóc fonalból.
Agyalhatok, hogy mit készítsek még majd a maradék fonalból, ugyanis összesen három gombolyagot vettem, elég lett volna kettő, mostmár látom, de akkor még a nagyobb méretű kendőben gondolkodtam, s valahogy így számoltuk ki a leírás alapján az üzletben az eladóval, hogy kell majd a három... Egy ötletem van már, de arra sok lesz ez a mennyiségű maradék, mi legyen, mi legyen...
Ami még horgolásügyileg történt az ünnepekkor: Van nekünk egy albumunk az ÖTYE-vel, amibe írogatunk,
ragasztgatunk, amolyan emlékfüzet-féle. Szülinapostól
szülinaposig jár, most épp nálam volt, így jött a gondolat, hogy hmm, micsoda egybeesés van itt színügyileg kérem, a csillagvirágkendő fonalából és mintájából ráapplikálok az album
borítójára három virágot, mert úgy szemre illik annak egyszínű bordójához. És lőn:
Megint elfelejtettem fotózni, mielőtt továbbadtam volna az albumot, ezért ezt a képet most J készítette, én csak utómolyoltam rajta egy picit. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése