Tojásoló

Tojásmetria - ezt a címet kapta ez a kis előadás a Hagyományok házában, Fekete Ildikó tartotta, egy fiatal hölgy, aki matematikus és tojásfestő is egyben.  

A címből már sejteni lehetett, hogy tudományos alapon közelítjük meg a témát, kíváncsi voltam, mit lehet ebből kihozni. (A tojás - eredetileg halotti kultuszkellék - a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet jelenti; a piros szín, ami a tojásfestés gyakori színe, Jézus kiontott vérét.)

Másnap megnéztem a kiállítást is

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

A tojás (eredetileg halotti kultuszkellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

A tojás (eredetileg halotti kultuszkellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

A tojás (eredetileg halotti kultuszkellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Ildikó azzal kezdte az előadását, hogy a természetben minden a szimmetriára törekszik, a szimmetrikus arcot tartjuk legtöbbször szépnek, a zeneművekben is megtalálható, a versekben és a tárgyi alkotóművészetben is az erre való törekvés, de nem létezik tökéletes szimmetria, valamint nem is mérhető meg, már csak a tökéletlenül működő műszerek miatt sem.

A tojás maga egy forgástest, ami csak a függőleges tengelyére szimmetrikus. Ez azt jelenti, hogy a pontokat a függőleges tengelyre tükrözve a tengely másik oldalán a tükrözött pontok ugyanolyan távolságra vannak a tengelytől, mint az eredeti pontok. 

Másik jellemzője, hogy forgásszimmetrikus is, ez pedig azt jelenti, hogy pl. hatodrendűen forgásszimmetrikus egy minta, ha hatszor (60 fokban) körbeforgatva azt, ugyanoda, azaz önmagába tér vissza.

Festéskor a szimmetriát az osztóvonalak határozzák meg. Adott tájegységre általában jellemző volt, hogy hány tengelyűen tengely- és hanyadrendűen forgásszimmetrikus, valamint a minta maga is meghatározó volt, ill. a használt színek is. 

Engem a tojáshímek szimbólumrendszere érint meg a legjobban, szerencsére erről is hallhattunk pár szót. A mintákat illetően a pöttyözés általában a nappalok és az éjszakák váltakozását jelképezte, ill.  az emberi világ tükröződését a másvilágra. A csillagok nyolc ágúak általában, és az élet körforgását szimbolizálják. (Csillag jelenik meg az égen, ha megszületünk, és lehull egy, ha meghalunk - a régiek hite szerint.)

Színek: A Gyimesekben a tojást pirosra festették, Hunyad megyében sárga-fekete színekkel találkozhatunk piros háttérben, a Sárközben narancssárga-pirossal dolgoztak és itt gyakori volt a teljes állatábrázolás, vagy egy-egy állati testrész festése is. Ez ritka, főként stilizált kígyóval, békával, sárkánnyal lehet találkozni a hagyományos mintával festett tojásokon - valószínűsíthetően azért ezekkel, mert ezek az alvilághoz köthetőek. A kakastaréjos, vagy lúdlábas mintáknak óvó-védő funkciót tulajdonítottak, a családoknak sokszor saját állatuk volt, amit ábrázoltak a tojásaikon.

A tulipán minden tájegységre jellemző szinte, már a nagyon korai időktől fogva ismerjük, mint virágot, mert ugyan Európába csak a törökök hozták be, mi sokkal hamarabb találkozhattunk vele a keleti sztyeppéken, ahol ismertek vadtulipán fajok. Jelentését tekintve női szimbólum, minél inkább kinyílt, annál idősebb a nő.

Gyimesből ismert az ún. ördögtérgye motívum, úgy tartják arrafelé, hogy akinek szerencséje van, annak ördöge van. Innen származik az ún. vétett/vesztett utas motívum is, ez a tojásfestés netovábbja, ugyanis teljesen szabálytalan mintáról van szó, amelyet nagyon nehéz osztóvonalak segítsége nélkül megfesteni. Ez a motívum utalhat mögöttesen arra, hogy segítsen a tojás tulajdonosának megtalálni a helyes utat, illetve jelentheti az emberek és a szellemvilág közötti utat is.

Ördögtérgye

A négytengelyes szimmetria a leggyakoribb, a tojástestre, formájából adódóan, mindig berajzolható egy függőleges és egy vízszintes osztóvonal, amely négy-négy területre osztja fel a tojás felületét. Az öttengelyesen szimmetrikus a legritkább, Ildikó eddig csak Váralja tojásain találta meg (még vannak feldolgozni való tájegységei). A héttengelyes is ritka, általában csak a gereblyemintában jelenik meg; a kereszténységben a hét a teljesség száma.

A már feldolgozott tájegységek térképei a kiállításon

Ha már kereszténység: ami még számomra érdekes volt, hogy kevésszer találunk keresztábrázolást a mintákban. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a tojásfestés hagyománya nem keresztény eredetű, hanem jóval korábbi. (Ismertek azok nézetek, miszerint a keresztény vallás kialakulásakor több pogány ünnepet, szertartást és szokást beemelt saját rendszerébe.)

Itt pedig az én tojásaim, természetesen horgolva: